(Székesfehérvár, Városház tér)

A kőlemezekkel burkolt talapzaton kardot tartó meztelen lovas alak az első világháborúban elesett fehérvári huszároknak állít örök emléket. A bravúrosan elhelyezett alkotás Pátzay Pál műve.

(Székesfehérvár, Csúcsos-hegy)

A magyar alkotmány alapját jelentő szabadságlevelet, az Aranybullát 1222-ben II. András király hirdette ki Székesfehérváron. A Rétfalvi Sándor által 1972-ben készített mészkő emlékmű helyét 1990-ig egy szovjet T-34-es tank foglalta el. Az emlékművön az alábbi szövegrészlet olvasható: „Méltó szolgálattal szerzett birtokából soha senki meg ne fosztassék.”

(Székesfehérvár, II. János Pál pápa tér)

1972-ben avatták fel a városalapító Géza nagyfejedelem életnagyságú szobrát a város fennállásának 1000. évfordulója alkalmából. A szobor talapzatán látható Géza négykaréjos templomának kicsinyített alaprajza.

(Székesfehérvár, Hősök tere)

A székesegyház szentélyének falán az első világháború hősi halottainak állít emléket Pásztor János szoborkompozíciója. A tér közepén álló alkotást a helyiek a Fekvő katona sírjának nevezik.

(Székesfehérvár, Városház tér.)

A Ciszter templom tornyát a II. világháborúban bombatalálat érte, az ott található harang a toronyból a földre zuhant. Az emlékmű egy bombakrátert szimbolizál, az eredeti sérült haranggal a közepén.

(Székesfehérvár, Liszt Ferenc utca)

Ő a fehérváriak jó ismerőse, Kati néni, a városban egykor közismert és kedvelt piaci kofa, akinek orrát fényesre csiszolják az érintésétől szerencsét remélő városiak.

(Székesfehérvár, Arany János utca)

Ohmann Béla alkotása haraszti mészkőből állít emléket a XV. század kiemelkedő humanista tudósának, a város prépostjának, a székesegyház őrzőjének. Sokáig úgy tartották, hogy Ő építtette a Szent Anna kápolnát, így a szobor bal keze a kápolna kicsinyített másán fekszik.

(Székesfehérvár, Megyeház utca)

A régi idők itatókútja helyén az 1930-as években állították fel a mostani díszkutat a nagy barokk festő tiszteletére és emlékére.

(Székesfehérvár, Fő utca)

A Fő utca egyik ékessége a Mátyás király halálának 500.-ik évfordulója alkalmából 1990-ben felavatott Melocco Miklós által készített emlékmű. A retorikát megszemélyesítő szónok szobor ivókútként szolgál.

(Székesfehérvár, Városház tér)

Mujkó, a bohóc szobra Székesfehérvár Városház terének vidám szobra 2007 óta fogadja az ide érkezőket. Az évente megrendezésre kerülő Kortárs Művészei Fesztiválra készítette Kocsis Balázs szobrász.

(Székesfehérvár, Városház tér)

A magyar királyok koronázó jelvényeinek egyikét ábrázoló szobor az itt lakók büszkeségéről mesél. Ohmann Béla Fehérvári jog című alkotásán körbefutó latin nyelvű felirat jelentése: "Fehérvár szabad város Szent István király kegyéből".

(Székesfehérvár, Kossuth udvar)

Az órajáték figurái a magyar történelem legendás királyait és jól ismert figuráit ábrázolják. A történelmi alakok először délelőtt tíz órakor, és azt követően kétóránként jelennek meg zenei kísérettel.

(Székesfehérvár, Várfalpark)

A várfal előtt kialakított téren Bory Jenő szobrászművész Püspökkútja áll, csúcsán egy kardot emelő vitézzel és a talapzaton négy püspök bronzszobrával. Az alkotás 1937-ig a Városház tér dísze volt.

(Székesfehérvár, Oskola utca)

A szobor a Szent Imre templom oldalánál áll. A herceg - akit Székesfehérváron temettek el, és avattak szentté - a szájhagyomány szerint a templom környékén álló palotában született.

(Székesfehérvár, Szent István tér)

Az államalapító Szent István fekete svéd gránitlemezekkel burkolt lovas szobrát - Sidló Ferenc alkotását - 1938-ban állították az első magyar király halálának 900. évfordulója alkalmából.

(Székesfehérvár, Várkörút)

1995-ben állított szobor Szent László királlyá koronázásának állít emléket. Az ő nevéhez fűződik István király szentté avatása 1083-ban. A mű Schwalm László alkotása.

(Székesfehérvár, Városház tér)

Falba süllyesztett kút bronz vízköpővel, felette harci jelenetet ábrázoló dombormű. A város török alóli felszabadulásának 250. évfordulójára készült, ünnepélyes avatására 1938. május 19-én került sor.

(Székesfehérvár, Jókai utca 2.)

A XIV. századi gőzfürdő romjai az 1980-as évekig rejtve maradtak a fürkésző szemek elől.

 

(Székesfehérvár, Fő utca)

A régi várfal kváderköveiből épített talapzaton, vízmedence szélén áll Varkocs György egykori várkapitány szobra, aki a város 1543. évi ostrománál halt hősi halált, miután - a legenda szerint - a várvédők bezárták előtte a várkaput.

(Székesfehérvár, Fő utca)

A város eme érdekes nevezetessége évről évre megújuló virágkertészeti alkotás, mely tavasztól őszig mutatja a pontos időt. Az óra mellett látható dátum mindig helyes!

(Székesfehérvár, Várkörút)

Wathay Ferenc a város 1602. évi ostromakor a várvédők alkapitánya volt. A korabeli krónikák szerint a kapitányt néhány méterre a szobor mostani helyétől fogták el a törökök, és hurcolták börtönébe.

(Székesfehérvár, Zichy liget)

A nyaranként komoly-, és könnyűzenei koncerteknek helyet adó pavilont gróf Zichy Jenő, a híres Ázsia-kutató állítatta. A pavilon 1879-ben a fehérvári országos kiállításon egy vasöntöde „standja” volt.