(Székesfehérvár, Zombori út 12.)

A múzeum Európa, de talán a világ műszaki múzeumai között is egyedülálló abban a tekintetben, hogy egyetlen fémnek, a 20. század ipari sikerfémének állít emléket. A magyar alumíniumipar 100 éves történetét alumíniumra festett képek, kőzetkiállítás, hétköznapi tárgyakkal, valamint érem-plakett gyűjtemény mutatja be.

(Székesfehérvár, Máriavölgy 54.)

A város legkülönlegesebb építménye, igazi kuriózum. A vár építészeti érdekessége, hogy alapanyaga beton. A 20. századi lovagvár Bory Jenő építész és szobrászművész alkotása, melyet 36 éven keresztül épített feleségének örök szerelmük jelképeként.

A polgári Fehérvár lenyomata a késő barokk stílusú Budenz-ház, amelyben Ybl Ervin művészettörténész képző- és iparművészeti magángyűjteménye, és skót szecessziós stílusú dolgozószobája kápráztatja el a műkedvelőket. Kimagasló érték, kizárólag előzetes egyeztetéssel látogatható!

(Székesfehérvár, Bartók Béla tér 1.)

Az 1930-as, 40-es évek bravúros magyar mesterének, Aba–Novák Vilmosnak a Magyar-francia történelmi kapcsolatok című pannója taálható többek között a Csók Képtárban. A mű 1937-ben a Párizsi Világkiállítás magyar pavilonjának ékessége volt, melyet a zsűri Grand Prix-vel jutalmazta. Egy anekdota szerint a kiállításon szintén résztvevő Picasso a képet megpillantva elragadtatva kiáltott fel: „Ki ez a barbár zseni?” A mű ma a Csók Képtárban évente egyszer látható.

(Székesfehérvár, Városház tér 5.)

A múzeum állandó kiállításán a Székesfehérvári Egyházmegye értékes liturgikus műtárgyait, vallási emlékeit mutatja be. Évszázadokig a nyilvánosság elől elzárva őrizték Szent István díszes ezüst hermába foglalt fejereklyéjét, melyet ma már a múzeumban bárki megtekinthet.

Az 1971-ig működő gyógyszertár épületét 1745-ben 1200 Ft-ért vásárolták meg a jezsuiták a volt patikus, Johann Mehler örököseitől. A felszerelési tárgyak, esztergált fatégelyek, a nagy tinktúraprés és a feliratos mozsár, mind a jezsuiták idejéből származnak. Páratlan értékek tárháza.

(8000 Székesfehérvár, Malom utca 2.)

A Székesfehérvár Helyőrségtörténeti Emlékgyűjteményben egy egyedülálló kiállítás meséli el a megyeszékhely legfontosabb katonai eseményeit az 1848-49-es szabadságharctól egészen napjainkig. Múzeumpedagógiai foglalkozás és a múzeum ingyenesen látogatható.

(Székesfehérvár, Hiemer-ház, Oskola u. 2-4.)

A múzeum játékgyűjteménye páratlan értéket képvisel nem csak Magyarországon, hanem Európa hasonló játékmúzeumai között is. A babaszobákba rendezett több ezer miniatűr játékeszköz segítségével bepillanthatunk a 18-19. századi polgárság mindennapi életébe, megismerhetjük a játékkészítés legfontosabb európai központjait, vagy a porcelánbabák különféle típusait.

(Székesfehérvár, Koronázó tér)

A Székesfehérvár szívében látható romterület a Nemzeti Emlékhely a középkori Magyarország legfontosabb templomának, a Szűz Mária tiszteletére szentelt bazilikának romjait őrzi. Itt látható Szent István szentté avatására készült díszesen faragott szarkofág és Aba-Novák Vilmos falképe, mely a Szent Jobb és a Szent Korona történetét mutatja be.

(Székesfehérvár, Országzászló tér)

A Fejér megyei népi műveltség tárgyainak útját, sorsát kísérhetjük végig az alkotástól kezdve a felhasználáson keresztül egészen napjaink népművészeti mozgalmáig, a népi iparművészek munkásságáig. Ismerje meg a mézeskalácsos, a cserépedényárus, libafertály árus portékáinak kínálatát!

(Székesfehérvár, Kossuth udvar)

Az Óramúzeumban több száz különböző korból származó fali-, asztali-, zseb- és karóra, sőt egy 17. századi toronyóra szerkezet is látható. Előzetes bejelentkezés után (min. 10 fő felett) tekinthető meg.

(Székesfehérvár, Rác u. 11.)

Palotaváros meghatározó és élő része az egykor szerbek lakta Rác utcai skanzen. Aki ide betér, átélheti a híres kalapos dinasztia, a Dietrich család mindennapjait, megtekintheti a valaha itt működő mesterek (csizmadia, cipész…) szerszámait, céhemlékeit is.

Évezredek kincseit őrzi a Fejér megye történelmi múltját bemutató régészeti kiállítás a neolitikumtól a török korig. Itt láthatjuk többek között a királyi bazilika értékes kőfaragványainak maradványait. A Római Kori Kőtárban a megye területéről származó, I–IV. századi kőemlékek között sírkő-, szarkofág-, oltár- és császárszobor töredékeket találunk. A több részből álló kiállítás 1993-ban az Európai Múzeumok Szövetsége díját nyerte el.

(Székesfehérvár, Megyeház u. 17.)

A kiállítás története az 1700-as évekig, a török hódoltság végén kezdődő nagy újjáépítések korszakáig nyúlik vissza. A kutatások szerint a megye 107 településen, 145 téglaégető kemence működött, ebből egyedül a megyeszékhelyen 17. A székesfehérvári téglákon a német telepeseknek köszönhetően száz éven át az "SW" (Stuhl Weissenburg) rövidítés szerepelt.

(Székesfehérvár, Szent Flórián körút 2.)

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságának Múzeuma a Székesfehérvári Tűzoltó Egylet alakulásának 125. évfordulóján rendezett Országos Tűzoltónap keretében - 1998. május 1-jén - nyílt meg. Az önkéntes tűzoltók történetének és múltjának feltárását, emlékeinek gyűjtését a Havranek József Tűzvédelmi Alapítvány kezdeményezte.

(Székesfehérvár, Megyeház u. 17.)

A legnagyobb magyar festők műveinek tárháza, amely kronologikus sorrendben mutatja be a legfontosabbnak tartott alkotókat és jelenségeket a 19. századtól napjainkig.

(Székesfehérvár, Oskola u. 10.)

A kis Esterházy palota műemlék épületében bemutatott gyűjtemény az 1900-as évektől körülbelül 1980-ig teljességében mutatja be a magyar festészet fejlődését. A mintegy 400 mű között megtalálhatók Ripl-Rónai, Mednyánszky, a Nyolcak, Egry és Czóbel munkái is.